Reference Type: Book
Author: Gudenus, János József
Year: 2010
Title: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Translated Title: [Genealogy of Hungarian noble families of Armenian origin]
City: Budapest
Publisher: Erdélyi Örmény Gyökerek Kultúrális Egyesület
Number of Pages: 971
Language: Hungarian
Keywords: Armenian minority, history, interdisciplinary, ethnography, genealogy, biographies, elites, sciences, politics, religion, education, employment, traditions
Abstract: (Hu) 10 év telt el a Millennium alkalmából kiadott alapkiadás megjelenése óta, mely a több száz éve Magyarhonban letelepedett örmény gyökerűeknek kívánt emléket állítani. A visszhangja megtette hatását. Egy sok vihart, háborúkat és meneküléseket megélt örmény néptöredék sok száz év után végre hazát talált a Kárpát-medencében és őrzi örmény származástudatát immár közel 350 éve. Bár nyelvét elvesztette, de magyar anyanyelvén ápolja ősi gyökereit, kultúráját és hagyományait és büszkén mutatja be családja eredetét, leszármazását is. Sokan döbbentek rá, hogy adatot nem szolgáltatva kimaradtak e felemelő összeállításból. De majd minden családban történtek változások is, születés, házasság és haláleset. És nem szabad elhallgatni, hogy voltak elírások, tévedések és hiányosságok is, amely feltétlenül javításra szorultak. Ez indokolta a javított és bővített kiadás megjelentetését. Végül összeállt e nagy mű, közel duplájára duzzadt terjedelemben.
Felemelő érzés a könyvet lapozgatva több száz évre visszamenőleg megismerni őseinket, életútjukat, a magyar társadalomban betöltött szerepüket, átérezni örömüket és bánatukat, amikor korán elvesztették házastársukat, vagy gyermeküket, többeknél gyermekeiket. Szomorúan érhető tetten a történelem viszontagsága is, a Trianoni Békediktátum okozta szülőföld elvesztése, a Csonka-Magyarországon, vagy éppen külföldön, tengerentúlon való letelepedésük, a család szétszóródása. De mégis van összetartó erő, hiszen a könyv lapjain ismét egyesült a család, bizonyítva, hogy él a kapcsolat az elszármazottakkal.
A múlt megismerése csak erősíti az egyént és példát mutat a ma és jövő megéléséhez. Példaképül szolgálhat gyermekeinknek és unokáinknak, de akár másoknak is. Ezért minden szülőnek kötelessége gyermekeit megismertetni családja múltjával, gyökereivel. Ehhez kíván segítséget nyújtani 1997 óta az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és az általa alapított Erdélyi Örmény Múzeum sorozat. Megőrizni mindent a múltból, ami könyvekbe zárható. A hamvak, sokszor már a síremlékek is elporladnak, megsemmisülnek, eltűnnek, de a könyv, mint egy virtuális temető megőrzi őseink emlékét a XVII. századtól kezdve napjainkig és bemutatja a biztató folytatást is a ma élők, esetleg napjainkban születettek által. Adjuk utódaink kezébe e könyvet, mint ahogy átörökítjük a családi bibliát is. Hittel és reménnyel, hogy még évszázadokig megmarad az örmény gyökerek iránti ragaszkodás családtagjainkban, az örmény közösségben.

(Hu) Gudenus János József, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa és családtörténeti író a könyvbemutató előtt elmondta az MTI-nek, hogy 2000-ben jelent meg a kötet először, és most 10 év munkája után a kötet a duplájára bővült, 971 oldalon keresztül ismerteti a magyarországi örmény családok történetét. A könyv létrejöttét adatszolgáltatással, dokumentumokkal segítette kiadója, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, amelynek elnöke az ugyancsak örmény gyökerű Issekutz Sarolta ügyvéd, a Kossuth-díjas gyógyszervegyész, Issekutz Béla (1886-1979) lánya.
A családtörténeteken túl a kötet tartalmazza a családi címerek leírását, és színes ábrájukat - amelyek többsége Novák József marosvásárhelyi festőművész alkotása -, valamint ábécésorrendben csaknem öt és félezer nevet.
Ötvenöt család nyert nemességet vagy főnemességet az erdélyi fejedelmektől és a magyar királyoktól a Balta családtól a Zakariásokig - magyarázta a szerző.
Örményországban már 300-ban államvallás volt a kereszténység az "iszlám tenger közepén". Az örmények 350 évvel ezelőtt Moldvából menekültek Erdélybe, Apafi Mihály fejedelem befogadta őket, például a Karátsonyiakat, akik grófi, vagy a Dánieleket, akik bárói rangot kaptak. Örmény eredetű család sarja volt Kiss Ernő és Lázár Vilmos, mindketten aradi vértanúk, vagy például Lukács Miklós (1905-1986)Kossuth-díjas karnagy, operaigazgató.  Magyarországra az örmények Erdélyből a trianoni döntés után több hullámban érkeztek, majd nagyobb számban 1945 után - tette hozzá a családtörténeti író.
Rendhagyó módon leányágon is követte a szerző a leszármazást, s ebből kiderült, hogy például Ady Endre költő, Bánffy György színművész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Korniss Péter fotóművész vagy Tóth Tihamér veszprémi megyéspüspök anyai ágon örmény származású.
A hazájukból hajdan elmenekült, majd Erdélyben, később Magyarországon letelepedett örmények elvesztették nyelvüket, asszimilálódtak, származástudatuk azonban igen erős, és magyar anyanyelvükön őrzik hagyományaikat, kultúrájukat - mondta Gudenus János József.