Reference Type:  Journal Article
Author: Kiss, Tamás
Year: 2010
Title: Támpontok az erdélyi etnikai rétegződési rendszer vizsgálatához
Translated Title: [A Guide to Survey the Ethnical Stratification of Transylvania / Ghid pentru analiza stratificării etnice în Transilvania]
Journal: Pro minoritate
Volume: 2010/Nyár
Issue: Romániai magyar közösség - etnikai társadalom
Pages: 3-26
Language: Hungarian
Keywords: history, sociology, demography
Abstract: (HU) A népszámlálásokra alapozó elemzések esetében viszonylag kézen fekvő, hogy az egyes nemzetiségek társadalmi pozícióit egy más viszonylatában vizsgáljuk. Ez megóv bennünket attól, hogy a magyar közösségekről, mint önállóan elemezhető entitásról beszéljünk. A korábbi vizsgálatok egyik alapvető következtetése, hogy a kisebbségi magyar társadalmak torz (a többségi népességhez viszonyítva kedvezőtlen) demográfiai mutatókkal és társadalom szerkezettel jellemezhetők, aminek oka, hogy reprodukciójuk a többségi társadalmon (illetve egy idegen nemzetállami téren) belül játszódik le. Vizsgálatunkban a kisebbségi magyar társadalomszerkezet fogalmát a – Lenskitől átvett– etnikai rétegződési rendszerével helyettesítettük. Ezt azért is szükségesnek éreztük, mert a kisebbségi közösségek nehezen képzelhetők el olyan zárt entitásokként, amelyek a hozzájuk tartozók reprodukciós és mobilitási csatornáinak kizárólagos teret adnak. A tanulmány történeti része, amely a 19. és 20. század fordulójára, illetve a két világháború közötti periódusra vonatkozott, mintegy ellenpontként szolgálhat az utóbbi évtizedek etnikai rétegződési rendszerének elemzésében. Az 1880–1910 közötti periódus bemutatása már csak azért is szerencsés, mert ekkorra tehetők Erdélyben a modernizáció kezdetei. A kapitalista gazdaságszerkezet kialakulásával az etnikai rétegződési rendszer is átalakult, az átalakulásban pedig döntő szerepe volt annak, hogy a modernizáció a magyar nemzetállami téren belül zajlott le. Ilyen körülmények között a társadalmi mobilitás és a kialakuló kapitalista gazdaságba való bekacsolódás gyakran a kisebbségek magyarosodásával jártak együtt. Ilyen körülmények között a városi társadalmakon és a magasan iskolázott rétegeken belül a magyarok (illetve a magyarul beszélők) egyértelműen felül voltak reprezentálva. Az erdélyi szászok helyzete sajátos volt, hisz
már a modernizációt megelőzően nagymértékben városiasodott közösségről van szó, amely a vonatkozó periódusban is sikeresen tartotta fenn saját oktatási rendszerét és kedvező gazdasági pozícióit. A románok ezzel szemben a falvakon koncentrálódtak és a kapitalista termelési rendszerbe, illetve a mobilitási folyamatokba be nem kapcsolódott „társadalom alatti réteget” alkottak.
Trianont követően a román hatalom egyik fő törekvése az volt, hogy az államalkotó etnikum számára kedvezőtlen rétegződési rendszert megváltoztassa. Ennek kiemelt terepe a városi társadalmi terekért folytatott küzdelem, illetve az oktatási rendszer volt. Annak ellenére, hogy a városokon belül megjelent egy (elsősorban az államra támaszkodó hivatalnok és értelmiségi) román középosztály, a kisebbségi dominanciát a két világháború között nem sikerült teljesen megtörni. Az erdélyi városokban így egy sajátos kettős szerkezet alakult ki. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a magyarok ekkor még nem, csak majd a második világháborút követően váltak társadalmi értelemben is kisebbséggé, párhuzamosan azzal, hogy a szintén fontos pozíciókkal bíró zsidó és német közösségeket gyakorlatilag felmorzsolta a háború, a holokauszt, illetve a kivándorlás.
URL: http://www.prominoritate.hu/folyoiratok/2010/ProMino10-2-01-Kiss.pdf