Reference Type: Book Section
Author: Egyed, Ákos
Year: 2002
Title: Az örmény kérdés az 1790-1791-es erdélyi országgyűlésen
Editor: Issekutz, Sarolta - Bálintné Kovács, Júlia
Book Title: Örménymagyarok, akik hatottak, alkottak, gyarapítottak, hogy a haza fényre derüljön, s kincses legyen
City: Budapest
Publisher: Erdélyi Örmény Gyökerek Kultúrális Egyesület
Pages: 27-34
Language: Hungarian
Keywords: Armenian minority,history, assimilation, integration, politics, economy, employment, interethnic relationships
Abstract: (Hu) Mint ismeretes az örmények vándorlásának története a 14. századig nyúlik vissza. 1330 körül mintegy 40 000 örmény család telepedett meg a Krímben, innen egy részük a lengyel városokba, majd Moldvába vándorolt. Az erdélyi s magyarországi - akárcsak a romániai örmények nagyrészt erről a területről származtak. Az önálló Erdélyi Fejedelemségben az első örmény telepek csírái már a 17. század elején kialakultak, de az örmények tömeges erdélyi megtelepedése 1668-1672-ben történt, amikor belháború és török betörések miatt sokan kénytelenek voltak elhagyni Moldvát. Erdélyben három nagyobb település alakult ki: Gyergyószent-miklós, Szamosújvár és Erzsébetváros, de folyamatosan több erdélyi városba, valamint számos faluba is eljutottak örmény lakosok.
Az örmények megtelepedésüktől fogva főként kereskedelemmel foglalkoztak. Mivel hasznos polgároknak bizonyultak, Apafi Mihály fejedelem 1680. október 20-án olyan privilégiális szabadságlevelet adott nekik, hogy bizonyos gazdasági szolgáltatások fejében egész Erdélyben szabadon folytathattak kereskedést. Gyakori jelenség volt az örményeknél a kettős foglalkozás: egyszerre űzték az ipart és a kereskedelmet. Leghíresebbek és legmódosabbak a szamosújvári állatkereskedők, valamint a székelyföldi fakereskedők voltak.
URL: www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/ormenyek/ormenymagyarok_akik/index.htm