Baumgartner, Bernadette: Kisebbség a kisebbségben. A Szatmár megyei németek a két világháború között: 1918 – 1940. Editura Kriterion, Kolozsvár, 2012.

A  Szatmár  vidéki  svábok  történetének  talán  legizgalmasabb,  sok  szem-pontból tanulságos korszaka a két világháború között i időszak. A XIX. szá-zadot nevezzük a nemzeti ébredés vagy nacionalizmus századának, azonban az addig magyar állami főhatalom alatt  élő szatmári svábok német nemzeti ébredése valójában csak az 1919. évi impériumváltás után következett  be.A könyv ennek a román államban kialakult új feltételek között  végbeme-nő nemzeti ébredésnek az okait, szakaszait és megnyilvánulási formáit mu-tatja be. A szatmári svábok esetében a politikai, gazdasági, társadalmi, kultu-rális és etnikai környezet többnyire az asszimiláció irányába hatott . Az asszi-miláció mértékének tekintetében azonban a szatmári svábság nem mutatottegységes  képet  az  uralomváltás  időpontjában.  Egyrészt  volt  néhány  falu  a  Bükk-hegység aljában, messze a városi központoktól, ahol – noha beszéltek vagy értett  ek magyarul – a lakosság anyanyelve továbbra is a „sváb” maradt, míg a Nagykároly környéki falvakban a nyelvváltás már sok esetben megtör-tént:  az  idősebb  korosztály  még  használta  ugyan  a  sváb  nyelvet,  a  fi atalok azonban már magyarul beszéltek. Fontos kérdés, hogy az egykori telepes fal-vak  lakosságának  magyar  vagy  német  identitása  mennyire  a  közösség  ön-meghatározása és saját belső igényei szerint alakult, és mennyire volt külsőaktorok által közvetített , esetleg a csoportra ráerőszakolt konstrukció. Noha a Magyarországtól Romániához került német népcsoportok között  messze a  Szatmár vidéki volt a legkisebb, mégis az új környezetben gyorsan a román–német–magyar ellentétes irányú politikai törekvések össztüzébe került. Fon-tos bemutatni, hogy a nemzeti ébredés kibontakozásában asszisztáló, azt tá-mogató,  vagy  akadályozó  különböző  politikai  szereplőket  milyen  érdekek  irányított ák, milyen eszközöket használtak, s hogy a helyi közösség miként reagált  az  új  impulzusokra.  Mennyire  volt  befogadó  vagy  elutasító,  illetve  mi motiválta, amikor bekapcsolódott   a mozgalomba, vagy éppen elzárkózottelőle. Legalább ennyire fontos kérdés, hogy miként változott   a helyi közössé-gekre  addig  szinte  kizárólagos  befolyást  gyakorló  római  katolikus  egyház  szerepe,  sikerült-e  1918  után  is  ezt  a  vezető  pozíciót  megtartania,  vagy  a  megváltozott  körülmények között  elveszített e társadalmi bázisának egy részét?

Mai multe detalii despre volum pot fi accesate aici.