Reference Type: Book Section
Author: Zsigmond, Benedek
Year: 2007
Title: A csíkszépvízi kéziratos örmény énekeskönyv-töredék lírásunk tárgya
Translated Title: [A fragmentary manuscript of a folk hymnary from Frumoasa]
Editor: Őze, Sándor - Kovács, Bálint
Book Title: Örmény diaszpora a Kárpát-medencében II. kötet
City: Piliscsaba
Publisher: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Volume: II
Number of Volumes: 2
Language: Hungarian
Keywords: Armenian minority, history, interdisciplinary, religion, Catholic Church, religious identity, language, music, culture, traditions, Catholic Church
Abstract: (En) Armenian immigrant groups came to Hungary four times. The third migration took place during the 17n century, from Moldavia into Transylvania. From that time on, they played an important role in the political and cultural history of Hungary.
Transylvanian Armenians belonged originally to the Armenian Apostolia Church. They became catholic, conserving, though, their rite with certain modifications. The most important one was the introduction of folk hymns into the Holy Liturgy (Mass), which is a unique phenomenon in Armenian liturgy, and as yet, it was no studied by any scholar. Some ordinary and proper chants have been replaced by folk hymns, according to the use of the Roman Catholic Church in Transylvania.
The introduction of folk hymns into the Armenian Liturgy had three consequences:
1 The structure of the Holy Liturgy changed: ordinary chants were replaced by variable chants, as well as repertories of proper chants were replaced by totally different repertories; in addition, new parts of liturgy appearcd (insertion between other parts, merging somé other parts).
2 The language of the Holy Liturgy changed: beside the liturgical varicty of the Old Armenian, the spoken language of the community came into use with the text of some folk hymns.
3 A new style of music has been introduced: that of the Hungarian folk hymns.
Armenians of Transylvania published a printed folk hymnary in 1889. This is a large collection of folk hymns, but without any musical notation. In the course of our researches in Transylvania, we have found a manuscript folk hymnary in Frumoasa, dated to 1890. This one contains 17 folk hymns, all with modern musical notation.
In this paper we deal with the folk hymnary diseovered in Frumoasa. As the result of our analyses, we can state that the printed hymnary and the manuscript hymnary are certainly related to each other, the first one being probably used for the second one. The diseovery gave new evidence on the extension of use of folk hymns in the Transylvanian Armenian Church. Although we have doubts about some melodies figuring in the manuscript hymnary, we can state that we identified the melody of some folk hymns figuring in the printed hymnary. The two sources use almost the same terminology with some varieties even inside one source. By means of both sources, we determined a series of functions for the folk hymns, that is, we identified the nine particular places of the order of the Holy Liturgy where folk hymns were singed according to the prescriptions which can be found in both sourees.
However, with the analysis of the manuscript of Frumoasa, some new problems emerged. The melody of a few folk hymn show classicist style: this strange phenomenon requires elucidation. Furthermore. we have to continue collecting oral traditions in order to determine better the extension of the use of folk hymns. And finally: the origin and the melody of many folk hymns fíguring in thc printed hymnary arc subject of further researches.

(Hu) Örmények több hullámban érkeztek Magyarországra. Az első betelepülés az Árpád-korban történt, ez a kolónia azonban szétszóródott hazánk területén és teljesen beolvadt a magyar népességbe. A második betelepülés a 17-18. században zajlott le, Moldvából érkeztek örmények Erdélybe. Innentől jelentős kereskedelmi, kulturális és politikai tevékenységet folytattak hazánkban. Ez az a közösség, amely a ma Magyarországon élő örménység egyik részét kiteszi. A harmadik betelepülés az örmény genocídium következménye volt: a két háború között egyesületet és folyóiratot alapítottak, ám a II. világháború után többségük elhagyta hazánkat. A negyedik betelepülés a 20. század utolsó évtizedeire tehető és még ma is tart.
A jelen tanulmányban a második betelepüléssel érkező örmények, az Erdélyben letelepedett örmények művelődésének egy aspektusával, mégpedig az erdélyi örmény egyházzenével kívánunk foglalkozni. Ez a terület gyakorlatilag feltáratlan, bár az egyetemes örmény egyházzene kutatását is számos feltáratlan terület és megoldatlan probléma jellemzi még.
Ilyen körülmények között a jelen írásunkban arra vállalkozhatunk, hogy egy igen értékes erdélyi örmény kéziratot mutassunk be.1 Elemzésünket Örményországban és Erdélyben végzett kutatómunkáinkra és azok itthoni feldolgozására alapozzuk.
URL: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/ormenyek/ormeny_diaszpora_a_karpat_medenceben_II/pages/magyar/017_zsigmond_benedek.htm