Reference Type: Book Section
Author: Kovács, Bálint
Year: 2009
Title: „Hajkakan spjurk." Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében a 17-19. században
Editor: Jakab, Albert Zsolt - Peti, Lehel
Book Title: Folyamatok és léthelyzetek - kisebbségek Romániában
City: Kolozsvár
Publisher: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet
Kriterion
Pages: 21-41
Language: Hungarian
Keywords: Armenian minority, history, emigration, Catholic Church, religion, kin-state, diaspora, culture, politics, settlement, diplomacy
Abstract: (Hu) A címben szereplő spjurk (tudományos átirásban: sp‘yurˇ .k‘) diaszpórát vagyis szórványt jelent, amely él a köznyelvben is, de tudományos fogalomként is használatos (Haj Gałt'ašxarhi Patmut'jun 2003: 20-40).
Az örmény kivándorlásnak a „spjurk" szakirodalma szerint mindig több oka lehetett, fő okként általában a gazdasági, politikai vagy társadalmi állapotok megváltozása állt, amelynek következtében emberek csoportjai kerestek maguknak új hazát. Az ilyen jellegű kivándorlások különösen tipikusak voltak Örményország krisztianizációját követően, a szeldzsuk- török expanziót követően vagy éppen a 20. század eleji örmény népirtás során. Emellett oka lehetett a kivándorlásnak bizonyos természeti
csapás is, így például egy földrengés. A diaszpórának mindig meg voltak és meg vannak a saját intézményei, iskolái, folyóiratai, amelyek egyházi vagy kulturális szerepet töltenek be. Másik kulcsfontosságú szó az örmény diaszpórakutatásban, gałt‘avajr illetve gałt‘ojˆax amelyet kolóniaként lehet magyarázni, vagyis a diaszpóra egy konkrét településen realizálódott részeként. Sok esetben az örmény diaszpórák története az armenológiában az örmény kolóniák történetének kutatásával egyezik meg. Mindezek mellett az örmények anyanyelvükön saját maguknak „háj"-nak nevezték, amelyből kialakult a „Hájásztán" szó, ami örményül annyit jelent Örményország. A fogalommagyarázat következtében nem nehéz így kitalálni, hogy a főcím „hajkakan spjurk" szókapcsolata örmény diaszpórát jelent, amely annak ismertetőjegyeivel Erdélyben a 17. századtólfogva jelen volt.
Érdemes feltenni azt a kérdést is, hogy az Erdélybe betelepülő örményeknek milyen lehetőségei voltak a 17-18. században ahhoz, hogy Erdélyben, mint az önálló és komplex kárpát-medencei régióban a diaszpóra intézményeit kialakíthassák és ennek következtében a viszonylag kis népességű népcsoportban a „haza érzése" kialakuljon. Egyáltalán kialakult- e, illetve milyen kompromisszumokkal? E tanulmány a kérdésre való választ szem előtt tartván elsősorban egyháztörténelmi és kultúrtörténeti
adatok felhasználásával az erdélyi örmények kárpát-medencei beilleszkedéséhez, ugyanakkor a más örmény diaszpórákkal való korabeli kapcsolataihoz kíván némi támpontot adni.
Ha az erdélyi örmények társadalmát illetve egyházát vizsgáljuk a 17-19. században, könnyen észrevehetjük, hogy az a korabeli Kárpát-medencéhez gyorsan és hamar alkalmazkodott: kiváltságolt nemesi réteg, örmény vezetés alatt lévő szabad királyi városok, adót fizető lakosság, az erdélyi püspökséghez tartozó katolikus plébániák mind a gyors és sikeres integrációt jelentették
URL: http://ispmn.gov.ro/uploads/ISPMN_Folyamatok_es_lethelyzetek.pdf
http://books.google.ro/books/about/Folyamatok_%C3%A9s_l%C3%A9thelyzetek_kisebbs%C3%A9ge.html?id=YbClrmXnMjMC&redir_esc=y