Transilvanismul

 

Dózsa Endre: Transsylvanismus. Erdélyi Lapok, 1910. 89-91.

 

Kós Károly: Kiáltó szó. Kv. 1920. (Paál Árpáddal és Zágoni Istvánnal)

 

Reményik Sándor: Transsylvanismus. Erdélyi Szemle, 1920. 609.

 

Kós Károly: Beszélnek Erdély kövei is. Napkelet, 1920. 3. sz. 135-141. 

 

Szentimrei Jenő: Transzilvánizmus az irodalomban. Napkelet, 1921. 9. sz. 550-553.

 

Szentimrei Jenő: Erdély lelke irodalmában. Vasárnap, 1922. 17. sz. 2-3.

 

Kristóf György: Transilvánizmus. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1926. 3-4. sz. 277-304.

 

Benedek Marcell: A magyar szellemi élet decentralizálása. Korunk, 1927. 1. sz. 32-38. 

 

Németh László: Erdély lelke a legújabb irodalomban. Társadalomtudomány, 1926. 5. sz. 392-401.

 

Erdélyi írók a magyar irodalom egységéről. Erdélyi Helikon, 1928. 1. sz. 55-58, 2. sz. 146-150.

 

Gaál Gábor: Az „erdélyi gondolat" tartalma és terjedelme. Korunk, 1928. 12. sz. 907-910.

 

Kuncz Aladár: Az erdélyi gondolat Erdély magyar irodalmában. Nyugat, 1928. II. köt. 20. sz. 501-508. 

 

Spectator [Krenner Miklós]: Az erdélyi helyezkedés. Erdélyi Helikon, 1928/3, 277-279. 

 

Szentimrei Jenő: Ama bizonyos erdélyi gondolat. Erdélyi Helikon, 1929. 1. sz. 61-63.

 

Berde Mária: Vallani és vállalni. Erdélyi Helikon, 1929. 2. sz. 623-625.

 

Aradi Viktor: Az „erdélyi gondolat" és az „erdélyi lélek". Korunk, 1929. 5. sz. 344-351. 

 

Gaál Gábor: Gyávák-e az erdélyi írók? Korunk 1929. 11. sz. 829-832. 

 

Szekfű Gyula: Az erdélyi magyar irodalom kérdése. Erdélyi Helikon, 1930. 1. sz. 3-5.

 

Ligeti Ernő: Eszménykeresések az erdélyi magyar irodalomban. Erdélyi Helikon, 1931. 686-692. 

 

Babits Mihály: Transsylvanismus. Nyugat, 1931. II. 21. sz. 480-482. 

 

Babits Mihály: Európaiság és regionálizmus. Erdélyi Helikon, 1930. 1. sz. 3-6.

 

Ligeti Ernő: Az irodalom társadalmi funkciója. Erdélyi Helikon, 1932. 3. sz. 166-172.

 

Zillich, Heinrich - Tavaszy Sándor: Disputa egy üzenet körül. Pásztortűz, 1934. 9. sz. 194-196. 

 

Vita Zsigmond: Európaiság és transzilvanizmus. Pásztortűz, 1937. 1. sz. 13-14. sz. 

 

Gaál Gábor: Transzilvániai-e vagy romániai magyar irodalom? Korunk, 1937. 3. sz. 214-217. 

 

Szemlér Ferenc: Jelszó és mítosz. (A második erdélyi nemzedék.) Erdélyi Helikon, 1937. 8. sz. 592-604.

 

Kós Károly: Jelszó és mítosz? Erdélyi Helikon, 1937. sz. 10. sz. 766-770.

 

Ligeti Ernő: Jelszó és mítosz. Válasz I. Szemlér Ferenc tanulmányára. Független Újság, 1937. november 6., 4.

 

Szenczei László: A transzilvanizmus és az erdélyi fiatal irodalmi nemzedék problémájához. Korunk, 1938. 1. sz. 65-70. 

 

Kacsó Sándor: Az igazi erdélyi szellemiség. Erdélyi Helikon, 1938. 1. sz. 35-41.

 

Császár Károly: Vita a transzilvánizmus körül. Pásztortűz, 1938. 1. sz. 48-49. 

 

Szemlér Ferenc: Táj és sors. Korunk, 1938. 4. sz. 322-330. 

 

László Dezső: Világnézetünk apológiája. Erdélyi Fiatalok, 1938. 1. sz. 117-123.

 

Szenczei László: A transzilvanizmus és a bölcseleti magasiskola. Korunk, 1938. 4. sz. 346-347. 

 

Az írói közösség nyilatkozata. Erdélyi Helikon, 1942. 9. sz. 596-604.

 

Mikó Imre: Az erdélyiség, változatai és újabb kérdései. Hitel, 1943. 11. 698-701. 

 

Varró János: A romániai magyar irodalom előzményei. Igaz Szó, 1968. 2. sz. 112-123.

 

Gáll Ernő: Az „erdélyi lélek": mítosz és valóság. Utunk, 1972. 30. sz. 4-5., 31. sz. 1-3. In Uő.: Nemzetiség, erkölcs, értelmiség. Szépirodalmi, Budapest, 1978, 21-39.

 

Vita a transzilvanizmusról, Pomogáts Béla: Megjegyzések egy kritikához. és E. Fehér Pál: Megjegyzések egy koncepcióhoz. Kritika, 1973. 8. sz. 16-17.; Tordai Zádor: Boszorkányokról és egyebekről, amik nincsenek. 18-19. E. 1973. 11. sz. Fehér Pál: A boszorkányok helyett — a realistákról. 19-20.

 

Nagy György: A kezdeti transzilvanizmusról. Korunk, 1973. 11. sz. 1652-1658.

 

Tóth Sándor: A transzilvanizmus fogalmáról. Tiszatáj, 1974. 1. sz. 54-57. (Sárréti Sándor álnéven.)

 

Nagy György: Szimbolikus illusztráció és történelmi tartalom. Egy eszme- és magatartásrendszer elsődleges összetevőiről. Korunk, 1981. 10. sz. 739-744.

 

Fábián Ernő: Azonosság és kultúra. In uő: A tudatosság fokozatai. Kriterion, Bukarest, 1982. 43-77, illetve jegyzetek: 80-82.

 

Cs. Gyímesi Éva: Egy létszimbólum színe és visszája. Életünk, 1985. 1. sz. 49-59.

 

Cs. Gyimesi Éva: Helyzet és helyzettudat. Előadás a Limes-körben 1986. nov. 10-én. (Közölve a hozzászólásokkal együtt: Transzcendens remény. A Limes-kör dokumentumai. 1985-1989. Csíkszereda 2004);

 

Cs.Gyimesi Éva: Gyöngy és homok. Ideológiai értékjelképek az erdélyi magyar irodalomban. Kriterion, Bukarest, 1992. (Századunk)

 

Biró Béla: A transzilvanizmus időszerűsége. Európai Idő, 1991. 13. sz.

 

Benkő Samu: Az erdélyiségtudat változásai. Toleráns nemzeti kultúrák. Korunk, 1991. 10. sz. 1210-1212.

 

Szabédi László a transzszilvanizmusról. Közli: Pomogáts Béla Új Erdélyi Múzeum, 1990. 1-2. 56-70., valamint Európai Idő 1991. 1-3. sz.

 

Tánczos Vilmos: Transzilvanizmus és nemzeti identitás. 1-6. Európai Idő, II. évf. 1991. 4-9. sz. (jan. 23., jan. 30., febr. 6., febr. 13., febr. 20., febr. 27). 3. oldalakon.

 

Tánczos Vilmos: Az erdélyiség mítosztalanítása. Korunk, 1991. 10. sz. 1237-1239.

 

Jakó Zsigmond: Erdélyiség vagy összmagyarság. Korunk, 1991. 10. sz. 1221-1223.

 

Gáll Ernő: Erdélyiség, „romániaiság". A Hét, 1994. 32-33. sz. 12-14.

 

Hajdú Farkas-Zoltán: Először a közérdek, azután a magánérdek. 26-30.